A fa évezredek óta a tetők egyik legfőbb alapanyaga. Fából készül többek között a tető teherhordó váza, a fedélszerkezet, valamint a tetőcserepeket tartó lécezés is (tetőlécek/cseréplécek/ellenlécek). A fa szerves anyag, ebből adódóan több olyan természetes ellensége van, amely megtámadja, és idővel károsítja, lebontja. Ezek a faanyag biológiai károsítói, melyek két legjelentősebb csoportját a farontó gombák és rovarok képezik.
Ahhoz, hogy a tetőnk hosszú évtizedeken át betöltse szerepét, gondoskodnunk kell a biológiai károsítókkal szembeni védelemről. Ezt hívjuk faanyagvédelemnek.
A FAANYAGOT KÁROSÍTÓ GOMBÁK ÉS A FERTŐZÉS JELEI
A farontó gombák számára a fa a tápanyagforrás. A gombaspórák a legkisebb réseken, repedéseken keresztül is képesek bejutni a szerkezetbe. Ha a faanyag nem rendelkezik megfelelő kémiai védelemmel, és a környezeti tényezők (hőmérséklet, nedvességtartalom) a gomba megtelepedéséhez kedvezően alakulnak, akkor rövid idő alatt kicsíráznak, és gombafonalakat hoznak létre. A gombafonalakkal fokozatosan terjeszkedve átszövik a szerkezetet, és elvonják a fa tápanyagait, idővel pedig a sejtfalakat is megtámadják. Ezzel megkezdődik a faanyag lebomlása (korhadása), vele együtt pedig a faszerkezet károsodása. A gombafonalak akár több méter hosszan is szétterjedhetnek, képesek áthatolni a falszerkezeteken is. Vagyis ha gombás felületet látunk, számolhatunk azzal, hogy a szemmel láthatónál jóval kiterjedtebb a fertőzés.
A faanyagot sokféle gomba megtámadhatja. A legnagyobb veszélyt a következő gombafajok jelentik:
1. Pincegomba. Lombos és fenyő faanyagot egyaránt károsító gomba. Csak magas nedvességtartalmú (60%) faanyagban képes megtelepedni, ezért jellemzően beázásoknál vagy átázott faszerkezetekben fordulhat elő. (De a szabadban tárolt faanyagot is képes megfertőzni.) Termőteste legyező alakban szétterülő, könnyen lefejthető a faanyagról, a széleken sárga, középen barnás színű.
2. Házi kéreggomba. Csak a tartósan nedves (legalább 40%-os nedvességtartalmú) faanyagot képes megfertőzni. A beépített és a szabadban tárolt faanyagot egyaránt megtámadja. Képes a fal- és födémszerkezeten is átjutni, gyorsan és kiterjedten fertőz. Termőteste laposan szétterülő, vékony, hófehér, vattaszerű. Nehezen elpusztítható, szívós gombafaj.
3. Fenyő lemezestapló. A fenyő faanyagot károsító, kevésbé nedvességigényes gomba. A beépített és a szabadban tárolt faanyagot egyaránt megtámadja. Kezdetben nehéz felismerni, mivel a faanyag belsejét fertőzi meg, és belső korhadást okoz. A faanyag külső felülete ránézésre épnek tűnik. Termőteste íves alakú, lemezes szerkezetű, felülete bolyhos, barnás színű.
4. Könnyező házigomba. Különösen agresszíven terjeszkedő faj, és az egyik legnehezebben semlegesíthető fertőzést okozza. A legszárazabb körülmények között is életképes marad. A légszáraz nedvességű (15%) fában is megél. Képes áthatolni akár a falon és a vasbeton födémszerkezeten is, és megfertőzheti a távolabbi faszerkezetek, faburkolatok, sőt a bútorok faanyagát is. Gyors és erős korhadást okoz. Termőteste kiterjedt, kezdetben fehér, később megsárgul, megbarnul, szegélye fehér színű, vastag, vattaszerű. Előfordulhat, hogy a tető faanyagában megjelenő könnyező házigomba az épület távolabbi részéből kiinduló fertőzés eredménye.
A farontó gombák megtelepedésére és növekedésére a 10–30°C hőmérsékletű fa a legkedvezőbb. Ennél alacsonyabb hőmérsékleten a gombák csak szüneteltetik életfunkcióikat, míg tartósan magas (60°C) hőmérsékleten elpusztulnak.
pincegomba (www.faaxaal.forumactif.com)
házi kéreggomba (www.administrator24.info)
fenyő lemezes tapló (www.pharmanatur.com ©JMM)
könnyező házigomba (commons.wikimedia.org)
– Legtöbb esetben a gombásodás első látható jele a fafelület elszíneződése (kékülés, vörös, barna, fehér korhadás). Fontos azonban tudni, hogy több olyan gombafaj is megtelepedhet a faanyagon, amely magát az anyagot nem károsítja, csak a fafelület elszíneződését okozza (ilyen például a kékfestő gomba). Ettől függetlenül bármilyen elszíneződést tapasztalunk a fafelületen, célszerű faanyagvédelmi szakértőt hívni, hogy biztosan meggyőződjünk a gomba fajtájáról, a fertőzés kiterjedéséről és a károsodás mértékéről.
– Az elszíneződés mellett a gombafertőzés egyértelmű jelei a felületen megjelenő gombatelepek (termőtest).
– A korhadás már előrehaladott károsodást jelez, ekkor a gomba már a faanyag sejtfalait bontja le, és ez lényegében a fa tönkremenetelét jelenti. A korhadással a faanyag elveszíti szilárdságának jelentős részét, ezért ha teherhordó elemeket (szarufát, szelement stb.) érint a gombafertőzés, különösen fontos, hogy ezt időben felismerjük és kezeljük.
– A faanyag belső szerkezetének károsodása egyszerű kopogtatással is ellenőrizhető. A beteg fa tompán kong, míg az egészséges fa kemény, tiszta kopogó hangot ad.
A GOMBAFERTŐZÉS OKAI
A gombásodást leginkább a tartósan nedves környezet idézi elő. Ilyen környezet rendszerint tervezési hiányosságok vagy kivitelezési hiba eredményeként alakul ki. A leggyakrabban előforduló ilyen hibák:
- Nem megfelelő szellőzés. Okozhatja a szellőzőrétegek és nyílások alulméretezése, esetleg hiánya vagy elzáródása.
- Beázásból adódó nedvesedés. Általában a tetőfedés helytelen kialakítása okozza (anyagában rossz minőségű tetőfólia, hibás cserépátfedés stb.).
- A tetőszerkezet páratechnikai szempontból helytelen kialakítása. Ilyen például a nem megfelelő (rossz páraáteresztő képességű) tetőfólia alkalmazása vagy beépített tetőtereknél a páratechnikai fólia hiánya, esetleg helytelen kialakítása. A belső térből a szerkezetbe jutó és onnan távozni nem képes pára jelentősen megnövelheti a faszerkezetek nedvességtartalmát.
Kifejezetten kedvező feltételeket jelentenek a sötét, viszonylag hűvös, szellőzetlen zugok is.
beázásból adódó károsodás (www.volksstimme.de)
A gombafertőzés veszélyét növeli, ha rossz minőségű és eleve magas nedvességtartalmú faanyagot építünk be. A faanyag már a beépítés előtt is fertőzött lehet, annak ellenére is, hogy ennek látható jelei lennének.
A nedves környezet mellett legalább ekkora jelentőséggel bír az előzetes faanyagvédelmi kezelés hiánya vagy helytelen alkalmazása. Napjainkban csak olyan faanyag építhető be, amely előzőleg megfelelő gombamentesítő, illetőleg rovarkár elleni kezelést kapott. Sajnos gombafertőzés még így is előfordulhat, de jóval kisebb az esélye, mint a kezeletlen faanyagok esetében.
FARONTÓ ROVAROK
A gombásodás mellett a farontó rovarok is jelentős károkat okozhatnak a faszerkezetekben. Az ilyen rovaroknak tápláléka és egyben élőhelye is a faanyag, amelyet a táplálkozás során járatokkal, üregekkel hálóznak be. Minél kiterjedtebb ez a hálózat, annál nagyobb mértékben csökken a faanyag szilárdsága, teherbíró képessége. A rovarfertőzés egyértelműen látható jelei a kirepülőnyílások a fa felületén, valamint a faliszt.
A beépített faanyagokat leggyakrabban károsító rovarok:
1. Házi cincér. Nagytestű rovar, a kirepülőnyílások 10–40 mm átmérőjűek.
2. Kopogóbogár. A házi cincérnél jóval kisebb testű rovar, kirepülőnyílásai alig észrevehetőek, 1-2 mm átmérőjűek. Kiterjedt belső járatokra utalhat a fa tompább kopogó hangja. Régi, kezeletlen faszerkezetekben elsősorban kopogóbogarak fordulhatnak elő.
házi cincér (www.insekten-sachsen.de ©Angela Kühne)
kopogóbogár járatai (www.protectahome.co.uk)
A rovarok megjelenésének, szaporodásának szintén kedvez a magas páratartalom és a 10-40°C közötti hőmérséklet.
A farontó rovarok petéi gyakran már a beépítés előtt a faanyagban vannak, látható károk azonban csak sok évvel az építés után jelentkeznek. Szakszerűen tárolt, szárított és megfelelően kezelt faanyagban elvileg nem fordul elő élő rovar, ezért különösen fontos, hogy minden új építés és felújítás során csak kezelt faanyagokat építsünk be! Elég egyetlen kezeletlen, fertőzött faanyag, hogy megfelelő környezeti feltételek esetén idővel a többi faszerkezet is fertőződjön!
A cikkekben megjelentetett szakmai iránymutatások, leírások, képek, csomópontok nem helyettesítik a tervezési és kivitelezési munkák szakszerű és az érvényes jogszabályoknak megfelelő végzését, különösen a kellő részletességű építészeti kiviteli terveket, az építész tervezői és műszaki ellenőri ellenőrzéseket és számításokat, illetve nem mentesítik a szereplőket a konkrét épületre és épületszerkezetre vonatkozó felelőssége alól. A Terrán Kft. és a Szega Books Kft. semmilyen felelősséget nem vállal a cikkek, vagy azok egy részének felhasználásával elkészülő épületekért, épületszerkezetekért.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.