A beépített tetőterek lakókomfortját számos tényező befolyásolja (a tetőhajlásszög, a térdfal magassága, a helyiségek mérete, a bevilágító felületek elhelyezkedése stb.). Ezek közül az egyik legfontosabb a lakótér klímája. A tetőterek klímájával kapcsolatban a legtöbb embernek az első gondolata (és gyakran tapasztalata is) az, hogy nyári melegben szinte elviselhetetlen hőség tud lenni, míg téli hidegben gyorsan elillan a benti meleg, ezért több fűtésre van szükség.
RÉGI PROBLÉMÁK
A fenti jelenség különösen igaz a régebben kialakított tetőterekre, ahol a megfelelő klímát nyáron csak klímaberendezések folyamatos üzemeltetésével, télen pedig intenzív fűtéssel tudjuk biztosítani. Ezek jelentős hűtési-fűtési energiaigénnyel és költségekkel járnak.
Az épületek külső időjárási hatásoknak leginkább kitett része a tető. A meglévő épületek többségére jellemző, hogy a teljes hőveszteség közel harmada a tetőszerkezeten át távozik. Ezt elsősorban a régi tetők mai szemmel nézve korszerűtlen szerkezeti megoldásai és az elavult anyaghasználat okozza, valamint az tény, hogy a meleg levegő felfelé áramlik. A tetőtér folyamatos hűtése-fűtése nem a probléma megoldása, hanem annak költséges elfedése. A problémát csak a tetőt határoló szerkezetek szakszerű kialakításával és korszerű anyagok használatával lehet orvosolni.
Az épületekre és a tetőtereket határoló szerkezetekre is egyre szigorúbb hőtechnikai követelmények vonatkoznak. A szigorú szabályozásoknak és a gyártók innovatív fejlesztéseinek köszönhetően ma már olyan tetőszerkezetek épülnek, amelyek összehasonlíthatatlanul jobb klímaviszonyokat biztosítanak a tetőtérben, mint a régi szerkezetek.
Régi tetőszerkezetek jellemző problémái
A régi tetőtereket határoló szerkezetek mai szemmel nézve több szempontból is elavultak:
- A jellemzően 15 cm magas szarufák közötti régi hőszigetelések messze nem rendelkeznek olyan hőszigetelő képességgel, mint a mai korszerű hőszigetelő anyagok.
- A szarufák anyagukból adódóan gyengébb hőszigetelők, mint a hőszigetelések, vagyis a szarufák vonalában jelentősen nagyobb a hőveszteség, mint a hőszigetelt részeken (hőhidak). Jól megfigyelhető ez a jelenség télen a havas tetőkön: a szarufák vonalában gyorsabban elolvad a hó, mint a szarufák közötti hőszigetelt részeken.
- A régi cserepek nyári melegben gyorsan átmelegednek, és hősugárzóként melegítik az alsóbb szerkezeteket, még naplemente után is.
- A cserépfedések alatti alacsony (vagy hiányzó) szellőzőréteg és a nem megfelelő méretű (esetleg elzáródott) szellőzőnyílások miatt nincs megfelelő légáramlás a tetőszerkezetben.
A fentiek a tetőtér rossz klímaviszonya mellett idővel számos további problémát, szerkezeti károsodást is előidéznek.
kép forrása: greenbuildingadvisor.com
KOMPLEX VÉDELMI RENDSZER
A Terrán tetőcserépgyártó olyan komplex rendszert kínál, amely hatékonyan védi a tető alatti lakóteret a túlzott felmelegedéstől és lehűléstől. Ez a komplex védelem 3 fő részből áll:
- ClimaControl felületkezelésű betoncserép,
- átszellőztetett légréteg,
- hőszigetelés.
A külső védelmi vonalat a betoncserép fedés alkotja. A ClimaControl felületkezelésű betoncserepek a speciális bevonatnak köszönhetően visszaverik a Napból érkező hősugarak jelentős részét, így jóval alacsonyabb lesz a cserepek alsó felületi hőmérséklete. Már önmagában az ilyen cserepek alkalmazásával is jelentősen csökkenthető a fedés alatti rétegek felmelegedése. Jól szemlélteti egy hagyományos cserép és egy ClimaControl felületkezelésű cserép között különbséget a képen látható összehasonlítás. Azonos hőterhelés esetén a bevonatos cserép alsó felületi hőmérséklete akár 10°C-kal is alacsonyabb lehet, mint az azonos színű Resistor felületkezeléssel ellátott cserép esetében!
Napjainkban népszerűek a sötétebb árnyalatú betoncserepek. A napsugárzásnak kitett sötétebb színű felületek jól ismert tulajdonsága, hogy jobban felmelegednek mint a világosabb árnyalatú felületek.
A ClimaControl felületkezelés visszaveri az infravörös sugarak jelentős részét, így a sötétebb árnyalatú cserepek is kevésbé melegednek fel a tűző napon.
Hőtechnikai és páratechnikai szempontból is különösen fontos szerepe van a fedés alatti átszellőztetett légrétegnek, illetve a kapcsolódó beszellőző és kiszellőző nyílásoknak. A legalább 5 cm magas légrétegben az eresztől a gerinc vonaláig, a tetőszerkezet teljes magasságában folyamatos a légáramlás. Ez nyári melegben – mint „hűtőlevegő” – csökkenti a cserép hátoldalának és a fedélszerkezetnek a hőmérsékletét (illetve fékezi a szerkezet felmelegedését). Emellett az áramló levegő folyamatosan kiszellőzteti a belső térből átdiffundáló párát.
Fontos tudni, hogy az ellenlécek közötti légrétegekben csak akkor lesz folyamatos a légáramlás, ha megfelelő méretűek az alsó beszellőző és a felső kiszellőző nyílások, valamint a tetőáttörések (kémények, kibúvók, tetőablakok stb.) körül is gondoskodunk a felfelé áramló levegő szabad útjáról.
A tetőterek hővédelmében jelentős szerepe van a tetőszerkezetben elhelyezkedő hőszigetelésnek. A jól ismert hagyományos szerkezeti megoldás (a csak szarufák közötti hőszigetelés) önmagában ma már nem elegendő, hiszen semmilyen anyaggal nem teljesíthető a tetőszerkezetre vonatkozó hőtechnikai követelményérték. Ma az egyik legkorszerűbb tetőhőszigetelést a szarufák felett elhelyezett PIR/PUR anyagú keményhab hőszigetelő táblák alkotják. A MediCOMFORT tetőhőszigetelő rendszer nagy méretű PIR tábláival a legszigorúbb hőtechnikai követelményértékek is teljesíthetők (akár szarufák közötti hőszigetelés nélkül). A szarufák feletti felületfolytonos hőszigetelő réteggel ugyanis kiküszöbölhető a szarufák vonalában jelentkező hőhíd. A PIR hab ugyanis ma az egyik legjobb hőszigetelő tulajdonsággal rendelkező anyag, kisebb rétegvastagsággal is jobb hőszigetelést biztosít, mint a szokásos hőszigetelő anyagok. A táblák alsó és felső felületét borító vékony alumíniumkasírozás pedig hőtükörként működik, visszaveri a felületet érő hő egy részét.
Ezzel a hármas védelmi rendszerrel a szerkezeten keresztül bejutó hőmennyiséget lehet minimalizálni, de nem szabad megfeledkezni a szerkezet megkerülésével bejutó hőmennyiség kordában tartásáról sem. Meg kell akadályozni a külső meleg levegő túlzott mértékű bejutását, ezért az indokolatlan mértékű nappali átszellőztetést kerülni kell, ellenben az éjszakai átszellőztetés hűtő hatását érdemes kihasználni. A nyílászárók hatékony - külső - árnyékolásáról is gondoskodni kell.
Végezetül különösen fontos kiemelni, hogy a védelmi rendszer meglévő tetők felújítása esetén akár a belső rétegek (borítás, burkolatok) megbontása nélkül is kialakítható.
A cikkekben megjelentetett szakmai iránymutatások, leírások, képek, csomópontok nem helyettesítik a tervezési és kivitelezési munkák szakszerű és az érvényes jogszabályoknak megfelelő végzését, különösen a kellő részletességű építészeti kiviteli terveket, az építész tervezői és műszaki ellenőri ellenőrzéseket és számításokat, illetve nem mentesítik a szereplőket a konkrét épületre és épületszerkezetre vonatkozó felelőssége alól. A Terrán Kft. és a Szega Books Kft. semmilyen felelősséget nem vállal a cikkek, vagy azok egy részének felhasználásával elkészülő épületekért, épületszerkezetekért.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.