Tetőt Építek

2017. január 1-től módosult az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet. A változások többek közt azon tevékenységek körét is érintik, amelyek kivitelezési tervdokumentációk alapján készíthetők.
Részelt a rendelet 22 § (1) b) bekezdéséből:

... kivitelezési dokumentáció alapján végezhető az az építési tevékenység – ideértve az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységet –, amely esetében

• a tartószerkezet támaszköze 5,4 méter vagy azt meghaladja,
  
• az épület tartószerkezete vagy annak elemei monolit vasbetonból készülnek, kivéve az 5,4 méteres fal- vagy oszlopköznél kisebb előregyártott födémszerkezethez csatlakozó vasbeton koszorút,
  
• az épület a rendezett terepszint felett legalább két építményszintet tartalmaz, valamint pinceszint esetén a pince padlóvonala a rendezett tereptől számítva legfeljebb 1,5 méter mélyen van és a felszíni teher legfeljebb 2,0 kN/m2 ...

A paragrafus (2) és (3) bekezdése meghatározza a dokumentáció tartalmára vonatkozó főbb követelményeket is. Ebből egyértelműen kiderül, hogy az eddigi szokásokkal ellentétben minden részletre kiterjedő, teljes körű kivitelezési tervdokumentációt ír elő a rendelet, idesorolva többek közt az épületgépészeti és az épületvillamossági kiviteli dokumentációt is (függetlenül attól, mekkora a beépített hőtermelő berendezés teljesítménye és az épület elektromos áram teljesítményfelvétele).

Ezek a változások azt jelentik, hogy az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységen kívül minden olyan egyszerű bejelentéssel építhető lakóépület esetében is komplett kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni, amelynél a rendelet 22 § (1) b) bekezdésében felsorolt pontok bármelyike teljesül.
A rendelet 22 § (1a) pontja ugyan előírja, hogy az "egyszerű bejelentéshez kötött építőipari kivitelezési tevékenység legalább a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési dokumentáció alapján végezhető." Ez azonban csak az olyan lakóépületekre vonatkozik, amelyekre a paragrafus (1) pontjában megadott felsorolás egyik pontja sem teljesül. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységhez szükséges kivitelezési dokumentáció munkarészeit a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet I. számú melléklete sorolja fel. Ez jóval általánosabb felsorolást tartalmaz (lényegében egy egyszerűsített kiviteli tervdokumentációról van szó).

Nézzünk egy példát! A fenti előírások alapján, ha egy lakóépület támaszköze eléri a 5,40 m-t akkor minden részletre kiterjedő, komplett kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni. Ha a támaszköz akár csak 1 cm-rel kisebb (és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletben megadott felsorolás többi pontja sem teljesül), akkor elegendő a 155/2016 (VI.13.) Korm. rendelet szerinti tartalmú dokumentációt elkészíteni.

A különböző szintű kivitelezési tervdokumentációk pontos tartalmi felépítésére és az egyes munkarészek kidolgozottságára vonatkozóan mindkét rendelet előírja, hogy a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara szakmai követelményeket megállapító szabályzatait kell figyelembe venni. A kivitelezési dokumentáció munkarészeit a felelős tervező a MÉK és az MMK szabályzatainak figyelembevételével határozza meg.

A fent említett, jelenleg hatályos rendeletek alapján a legtöbb esetben egy meglévő lakóépület bővítése is olyan tevékenységnek minősül, amihez komplett kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni (teljes körű szakági tervekkel):

• ha a meglévő lakóépület hasznos alapterülete a bővítéssel meghaladja a 300 m2-t, akkor ez eleve építésügyi hatósági engedélyhez kötött tevékenység, ami kivitelezési dokumentáció alapján végezhető;
• ha a meglévő lakóépület hasznos alapterülete a bővítéssel sem haladja meg a 300 m2-t, akkor egyszerű bejelentéshez kötött tevékenységnek minősül. Ebben az esetben pedig szükség van komplett kivitelezési tervdokumentációra, ha a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 22 § (1) bekezdésében felsorolt pontok bármelyike teljesül. (Például egy lakóépülethez csatlakozó garázs esetében, ha a fesztáv legalább 5,40 m.)

A jelenleg hatályos 312/2012 (XI. 8.) Korm. rendelet alapján a meglévő épületek tetőszerkezetének cseréje építési engedély nélkül végezhető tevékenység, vagyis a jogszabály alapján nincs szükség a fent említett részletes kivitelezési tervdokumentációra.
Bővítésnek minősül a tetőszerkezet cseréje, ha ezzel együtt a tetőteret is beépítik. Ebben az estben attól függ a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye, hogy a bővítéshez kötelező-e építési engedélyt beszerezni, vagy csak egyszerű bejelentéshez kötött tevékenység. 

Meddig marad mindez hatályos? 2017. február elején törvényjavaslatot nyújtottak be az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) módosításáról. A tervezett módosítás lényege, hogy egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősülne az olyan a 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó új lakóépület építése is, amely kizárólag a saját lakhatás biztosítása céljából épülne. A módosítás szerint szintén egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek minősülne a saját lakhatást biztosító lakóépületek 300 m2 összes hasznos alapterületet meghaladó bővítése is. Ezek a tevékenységek a jelenleg hatályos jogszabályok szerint építési engedélyhez kötöttek. Az Étv. módosításával a fent említett kormányrendeletek ehhez kapcsolódó részei is változni fognak.