Korábbi bejegyzésekben már részletesen foglalkoztunk a tetők esztétikájával, formavilágával, színével stb. A hazánkban uralkodó trendekről, a régmúlt és a jelenkor tetőinek sajátosságairól viszonylag pontos képet kapunk akkor is, ha csak a tágabb lakókörnyezetünkben megfigyeljük az épületeket. Kis ország lévén, nincsenek olyan domborzati és éghajlati viszonyok, illetve kulturális különbségek, amelyek területenként jelentősen eltérő építészeti megoldásokat, tetőformákat eredményeznének.
Elsősorban a régi népi építészetben figyelhető meg a tájegységenként eltérő formai elemek alkalmazása. Napjaink hazai építészetében azonban nincsenek területileg lehatárolható, éles különbségek.
Tekintsünk ki kicsit a határokon túlra is, nézzük meg, milyen jellemző sajátosságokkal találkozhatunk néhány környező országban, ha a magastetőket szemléljük. Külföldi utazások során a nevezetes épületek, műemlékek mellett érdemes megfigyelni a mindennapi építészetet is (családi házakat, társasházakat). Amellett, hogy sok érdekességgel, jó és rossz példákkal is találkozhatunk, egyúttal olyan tapasztalatokat is szerezhetünk, amelyeket itthon is tudunk kamatoztatni.
AUSZTRIA ÉS NÉMETORSZÁG
A német nyelvterületet nagy méretéhez képest viszonylag egységes építészeti sajátosságok jellemzik. A magastetőket szemlélve látványos különbségeket főleg az Alpokban elterjedt alpesi házak esetében és a történelmi városmagokban figyelhetünk meg.
A családi házakra általánosan az egyszerű alaprajzi forma (téglalap, L vagy T alak) a jellemző, a legelterjedtebb tetőforma pedig a nyeregtető. Kontyolásokat viszonylag ritkán alkalmaznak, viszont beépített tetőterek esetén gyakran előforduló elemek a tetősíkból kiálló kis nyeregtetős és félnyeregtetős ablakok.
Családi ház Németországban (forrás: wikipedia)
A németországi és ausztriai újonnan épülő házaknál erősen meghatározó tényező az illeszkedés, amit a tervezők és az építtetők is komolyan vesznek. Ezt a szigorú helyi szabályozás is erősíti. A történelmi városmagokban elterjedtek a vázas szerkezetű házak, meredek, magasra nyúló nyeregtetőkkel. Az ilyen környezetben épülő új épületek – ha arculatukban újszerűek is – tömegükben, formavilágukban a régiekhez igazodnak.
Tetők Wernigerode óvárosában
A családi házak esetében az általános ízlést is eleve az egyszerűségre való törekvés jellemzi, így kerülik a felesleges tagolásokat és a sokszínűséget. A jobb anyagi lehetőség nem feltétlen a bonyolult tömegformálásban, hanem inkább a minőségben (minőségi anyagok és költséges szerkezeti megoldások használatában) jelenik meg. A tetőfedések anyagaként a hornyolt kerámia és betoncserepek a legelterjedtebbek. A piros különböző árnyalatai mellett főleg a sötét színek dominálnak. Népszerűek a természetes palafedések is.
Ausztria keleti részén (Burgenlandban) a fent említett „németes” házak között egyre gyakrabban találkozhatunk a hazaihoz hasonló összetett tetőformákkal és változatosabb színvilágú fedésekkel.
ROMÁNIA
A hazánkban jellemző sokszínűség kisebb-nagyobb mértékben a környező országok többségében is megfigyelhető. Különösen igaz ez Romániára. Keleti szomszédunknál a Magyarországinál is gazdagabb formavilággal és sokszínűséggel találkozhatunk. Népszerűek az összetett tömegű, kontyolt tetők, melyeket gyakran tagolnak tetőfelépítmények, kisebb-nagyobb tornyok. A tetőfedések anyaga legalább ennyire változatos: a cserépfedések mellett elterjedtek az olcsó, sík vagy profilozott fémlemez fedések is.
Bukarest
Románia városaiban rengeteg példát láthatunk arra, hogy egy utcában földszintes és emeletes házak váltják egymást, nyeregtetők, toronytetők, sátortetők sík fémlemezzel, hullámos lemezzel, kerámia cserépfedéssel. Az illeszkedés igényként sem merül fel, és szabályozási szinten sem érvényesül. Sőt, Romániában ma is sok esetben engedély nélkül épülnek házak, gyakran „saját tervek” alapján, építész bevonása nélkül. De a közízlés miatt a szakember segítségével megálmodott házak és háztetők többségét is túlzó esztétikai elemek jellemzik. A ma építészetét erősen meghatározó modern, minimalista trendek alig érvényesülnek, inkább csak a fővárosban és a nagyvárosokban fordul elő néhány jó példa.
Érdekesség, hogy a régi épületek esetében még megfigyelhető az összhangra törekvés (ahogy a hazai népi építészetben is). Az erdélyi falvakban és városokban, de a havasalföldi országrész falvaiban is találhatók olyan utcák, ahol megmaradtak a tipikus magyar, szász, illetve román népi építészet jellemzőit magukon viselő házak.
Torockó, Románia (forrás: vilagutazto.net)
HORVÁTORSZÁG
Déli szomszédainknál jóval letisztultabb forma- és színvilággal találkozhatunk. Bár kis területű országról van szó, eltérő domborzati és éghajlati viszonyú területekre tagolódik, ez pedig az építészetben és a tetők kialakításában is jól megfigyelhető.
Horvátország nagy részén (az adriai partvidék kivételével) az osztrák és német területeken is elterjedt egyszerű téglalap vagy négyzet alaprajzú családi házak a legjellemzőbbek, melyeket rendszerint magas hajlású nyeregtetők fednek. A négyzet alaprajzra is szinte kizárólag nyeregtetőt építenek. Horvátországban még az újabb házak esetében is viszonylag ritkán fordul elő a hazánkban és Romániában gyakori bonyolult tömegű épület és összetett tetőforma alkalmazása. A legelterjedtebb tetőfedőanyag a kerámiacserép, de fémlemez és hullámpala fedésekkel is találkozhatunk. A fedések uralkodó színe a piros és árnyalatai. A sokszínűség nem jellemző.
Családi házak Horvátország észak-keleti részén
Az Adriai-tenger partvidékén és Dalmáciában egyértelműen a mediterráneumra jellemző alacsony hajlásszögű, egyszerű nyeregtetők és sátortetők a legelterjedtebbek. Itt az újabb házaknál már megfigyelhető összetettebb formák alkalmazása is, és sok helyen megjelenik a nemzetközi trendeket követő modern formavilág. A tetőfedések anyaga általában itt is hornyolt kerámia cserépfedés. Közvetlenül a partvidéken elterjedt a jellegzetes kolostorfedés.
Az Adriai partvidék jellegzetes háztetői (Sumartin)
Dalmáciai ház (forrás: trgostan.hr)
Összességében megállapítható, hogy a magastetők esztétikájával kapcsolatban főleg a nyugati és déli szomszédainknál találkozhatunk követendő példákkal.
A cikkekben megjelentetett szakmai iránymutatások, leírások, képek, csomópontok nem helyettesítik a tervezési és kivitelezési munkák szakszerű és az érvényes jogszabályoknak megfelelő végzését, különösen a kellő részletességű építészeti kiviteli terveket, az építész tervezői és műszaki ellenőri ellenőrzéseket és számításokat, illetve nem mentesítik a szereplőket a konkrét épületre és épületszerkezetre vonatkozó felelőssége alól. A Terrán Kft. és a Szega Books Kft. semmilyen felelősséget nem vállal a cikkek, vagy azok egy részének felhasználásával elkészülő épületekért, épületszerkezetekért.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.